funiQ logo

This article is not available in Српски. This is the Мађарски version of the article.

Bázakerettye

A település a Zalai-dombság szívében és a csömödéri erdei kisvasút vonalán fekszik. Bázakerettye életében meghatározó a közeli kőolajmező, a falut a magyar olajipar bölcsőjének is szokás nevezni. Természeti kincsei között azonban nem csak a kőolaj, hanem a termálvíz is megtalálható, amelyet, az idelátogatók nagy örömére, igénybe is vehetünk a helyi termálfürdőben. Bázakerettye a Lenti és Kistolmács között közlekedő erdei kisvasút egyik állomása.

göcseji stílusú mérnöklakás a campben Bázakerettyén
Göcseji stílusú mérnöklakás a campben Bázakerettyén Photo: MTDMSz/Cartographia ©

Túraajánlatok

Látnivalók

Bázakerettyei termálfürdő A termálfürdő a nyári szezonban várja a faluba érkezőket. Két termálvizes medencéje mellett egy hideg vizes úszómedencével és egy pezsgőfürdővel is rendelkezik. A kikapcsolódást bérelhető nyugágyak és vendéglátóhelyek teszik teljessé.

Bázakerettyei termálfürdő

Szűz Mária neve-templom A templomot eredetileg a Töttösy család temetőkápolnájának építették 1824-ben. 1947-48-as bővítésekor nyerte el mai formáját.

Nagyboldogasszony-kápolna A falu külterületén álló kápolnát Tömpe József kereskedő építtette 1934-ben.

Szénhidrogénmező A Kiscsehihez tartozó Budafapuszta volt az első magyarországi földgázlelőhely, és az itteni fúrás volt az első, amely már ipari mennyiségű kőolajat termelt az 1930-as években.

Olajos körút - Papp Simon útján turistaútvonal Zala egyik jelentősebb gyalogos túraútvonala a dr. Papp Simon geológus nevét viselő körtúra, amely a megye egykori olajvidékével kapcsolatos területeken vezet végig. A geológus nyomában járva megcsodálhatjuk a Vétyemi ősbükköst, a Maróci-szőlőhegyet és számos, Zala megye kínálta látnivalót.

Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.

göcseji stílusú mérnöklakás a campben Bázakerettyén
Göcseji stílusú mérnöklakás a campben Bázakerettyén Photo: MTDMSz/Cartographia ©

Története

A magyar olajipar történetében jelentős falu története először két külön településsel, Bázával és Kerettyével kezdődött. Ezt a két községet a történelmi források a XIV. században említik először. Báza neve feltehetőleg a szerb-horvát "bodza" szóból ered, Kerettye pedig a szláv "krete" szóból képződött, amelynek jelentése vakondok.

Az 1500-as években a környék többi területével együtt Báza és Kerettye is a Kerecseny család birtokaihoz tartozott. A török időkből nem maradt fent feljegyzés, így nem tudjuk, hogy érintették a harcok a településeket. Feltehetően csökkent a népesség, mivel a török idők után a helyi földbirtokosok adókedvezményt adtak annak, aki a területre költözött. Az apró falvak lélekszáma a XIX. század elején összesen mindössze 200 volt.

A két község nehezen fejlődött, és ha megnézzük Kerettye földbirtokainak eloszlását, könnyen megérthetjük, miért: a község földjeinek 57%-a egyetlen ember birtokában volt, míg a maradék területen 120 birtokos osztozott.

Történetük mégis szerencsésen alakult, mivel a két világháború között a föld alatt felfedezték Magyarország eddigi legnagyobb kőolajmezőjét. A Budafa-1 néven ismert fúrásra 1936-37 között került sor, helyét az híres geológus, dr. Papp Simon jelölte ki. Ennek köszönhetően szükség volt a helyi munkaerőre, beáramolt a tőke, és fellendült a falu fejlődése. Fontosságát jelzi, hogy a II. világháború során hadiüzemmé nyilvánították, emiatt a helyieknek nem kellett kivonulniuk a frontra, sőt, akkoriban szokatlan módon biztosították számukra a 8 órás munkaidőt.

dr. Papp Simon mellszobra Bázakerettyén
Dr. Papp Simon mellszobra Bázakerettyén Photo: MTDMSz/Cartographia ©

Mivel néhány év után kezdett kimerülni a kőolajmező, a háború után kíméletesebb kitermelési módszereket alkalmaztak, emiatt csökkent a termelés. Nem sokkal később újabb mezőket fedeztek fel a környéken, így ismét magasabb fokozatra kapcsolt a termelés.

A két települést 1937-ben egyesítették, innentől ismerjük mai nevén Bázakerettyét. 1944. július 30-án, stratégiai fontossága miatt amerikai bombatámadás érte Bázakerettyét. Körülbelül 700 rombolóbombát dobtak a településre, amely jelentős károkat okozott az infrastruktúrában és több ember az életét vesztette.

Napjainkban a kőolajtermelés nagyban visszaesett, már jóval kevesebb dolgoznak a helyi üzemben.